„Kopogtatunk a szerelem ajtaján, mert a szerelmen kívül nemigen tudnánk, mihez is kezdjünk magunkkal. A szerelmen kívül csak számkivetettek lehetünk.”
INFORMÁCIÓK
Eredeti cím: Eight White Nights
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Megjelenés: 2018. november 26.
Oldalak száma: 464
Nyelv: magyar
Fordító: Rácz Judit
Kötéstípus: puhatáblás
ISBN: 9789632938097
FÜLSZÖVEG
A Nyolc fehér éjszaka felejthetetlen utazás azon az elvarázsolt vidéken, ahol a szenvedély, a félelem, a vágy és a szerelem képes örökre megváltoztatni az életünket.
Egy huszonéves férfi elmegy egy manhattani karácsonyi partira, ahol egy nő csupán annyit mond: „Clara vagyok.” Az elkövetkező hét napon minden este találkoznak, ugyanabban a moziban. A férfi le van nyűgözve, de azért óvatos, lassan halad előre. Fokozatosan alakul közöttük a feszültség, a remény, a bizalmatlanság.
André Aciman kérlelhetetlen pontossággal kutatja érzelmeiket, érzéki nyelvezettel írja le útjukat, ahogy egyre közelebb és egyre távolabb kerülnek, míg a varázslatos záró jelenet, a szilveszter éjszaka elhozza a megújulás ígéretét.
Aciman korábbi regénye, a Szólíts a neveden méltán emelte a szerzőt korunk legkiválóbb írói közé. A Washington Post könyvmellékletében így fogalmaztak a könyvről: „Aciman írásmódjának szépsége, szenvedélyének tisztasága ezt a különleges első regényt a nagy romantikus szerelmi történetek kánonjába illeszti.” A szerző metszően éles és romantikus új regénye a próza mesterének újabb ragyogó teljesítménye.
VÉLEMÉNYEM
Mikor megláttam, hogy új André Aciman regény jelenik meg, már tudtam, hogy ezt nekem mindenképpen el kell olvasnom. A Szólíts a neveden rendkívül erős olasz életérzése után abban bíztam, hogy hangulatból ezúttal sem lesz hiány, az ünnepek alatt játszódó történet pedig igazi decemberi olvasmányt ígért. Nos, annyit elárulhatok, hogy nem kellett csalódnom.
A regény főszereplőjének – ez is a könyv egyik érdekessége – nem tudjuk meg a nevét, viszont éppen egy karácsonyi partin találkozunk vele, amikor a karácsonyfa mellett állva bemutatkozik neki egy rejtélyes lány, Clara. Végül a két szereplő egész este visszatalál egymáshoz, rengeteget beszélgetnek, és már nem csak ők, de mi is érezzük, hogy ennek a két embernek a sors csillaga szerint nem ér véget a története a hajnalig tartó parti végével. A szavak játékában elrejtett utalás szerint ugyanis mindketten elmennek a másnap kezdődő Éric Rohmer filmfesztiválra, ezzel zöld utat engedve a kettejük között kialakult kapcsolatnak. Ha pedig két ember a mágnes ellentétes oldalaiként vonzza egymást, nem fognak tudni sokáig a másik jelenléte nélkül meglenni...
 |
| Általam készített montázs a könyvhöz |
Ahogyan a címből kitalálhattuk, nyolc napon keresztül követhetjük Clara és a főszereplőnk szerelmének kibontakozását, Szentestétől Szilveszterig. A díszlet pedig ezúttal – a forró nyári olasz táj helyett – a behavazott New York, és talán már mondanom sem kell, hogy a hangulat, a stílus, minden ugyanolyan erős. Szinte éreztem, ahogyan a hideg városi levegő az arcomba csap, ahogy kilépek a kávézó ajtaján, vagy éppen magam elé képzeltem egy parkot, benne havas, érintetlen tájjal, amint főhősünk egy padon ülve mereng életről és szerelemről. Éreztem a karácsonyi sütemények illatát, a két ünnep közötti, kellemesen lassú, borús, de nem szomorúan felhős napokat, ott voltam New Yorkban, és számtalanszor elsétáltam az Upper West Side épületsorai között.
Mindeközben pedig izgatott voltam. Az erős hangulat mellett ugyanis a főszereplőnk ezúttal is egy álmodozó idealista, aki a túlgondolkodó emberekhez híven maga is előre lejátszik néhány eshetőséget, elképzelt párbeszédet a fejében, amitől azt gondolod: "Na végre! Hát nem csak én agyalok ezeken folyton!" Szóval izgultam is érte, hiszen nincs is jobb, mint amikor szurkolhatsz a szereplőnek, én pedig nagyon szerettem volna, hogy sikerüljön Clarával egymásra találniuk, hogy igazán megismerjék egymást, és ne vesszenek el a rejtett utalások és jelentések, átvitt értelmű szavak, a taktikák és játszmák tengerében. Kettejük vitorlása azért néha igencsak ingadozott, de hogy elsüllyedt-e vagy sikeresen partra ért, azt nem árulom el nektek, nehogy elrontsam az élményt.
 |
| Az Instagramra is készítettünk egy képet a könyvről, karácsonyi hangulatban :) (Instagram) |
Bevallom, némi félelem azért volt bennem a könyv olvasása előtt, hiszen felmerült a kérdés, vajon a Szólíts a neveden egyszeri és megismételhetetlen zsenialitása után nem-e ugyanazt kapom, csak más köntösben. Szerencsére nem, úgy tűnik, hogy több romantikus történet is rejtőzik a szerzőben, így a táj mellett ismét új életeket ismerhetünk meg, és csupán a lehengerlő stílus, valamint kulturális tudás az, amit mondhatni magával hozott előző regényéből. Bevallom, a Nyolc fehér éjszaka talán meg is előzte nálam a Szólíts a nevedent, már ha rangsorolnom kellene őket.
Mindenesetre, én azt tudom tanácsolni nektek, hogy ezeken a havas napokon kuckózzatok be egy jó meleg teával (vagy forró csokival) a kezetekben, és olvassátok szeretettel a Nyolc fehér éjszakát, vesszetek el kicsit a behavazott New Yorkban, és nézzétek egy (másik) álmodozó szemével a világot. Ez a regény karácsonyi ajándéknak is tökéletes, a két ünnep között olvasva még inkább a világában járhatunk majd. Most pedig megyek, hogy bekészítsek néhány Rohmer-filmet a két ünnep közötti időszakra. Kellemes Ünnepeket mindenkinek! :)
KÖSZÖNÖM A KÖNYVET AZ ATHENAEUM KIADÓNAK!
Montázshoz használt képek forrása: Havas New York; Clara Brunschvicg; Printz Oskár; Cinema Village.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése