2019. április 21.

Cecelia Ahern: Üvöltés

A lány, aki olvasott a sorok között.

INFORMÁCIÓK
Eredeti cím: Roar
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Megjelenés: 2019. március 5.
Oldalak száma: 334
Nyelv: magyar
Fordító: Szieberth Ádám
Kötéstípus: puhatáblás
ISBN: 9789632938745
RENDELD MEG ITT!

FÜLSZÖVEG
A kötetben harminc különleges, fantáziadús történetet olvashatunk, amelyekben nők küzdenek le ezernyi viszontagságot agyafúrtságuk, leleményességük és könyörületességük révén. 
A novellák főszereplőit olyan dilemmák, vágyak és törekvések mozgatják, amelyekkel a világ minden pontján azonosulni tudnak a nők. Az ismerős élethelyzetek jó adag mágikus realizmussal fűszerezve meghökkentő és sokszor roppant mulatságos végkifejletbe torkollnak. A gondolatébresztő írások hősnői életük különböző területein (házasság, gyereknevelés, politika, karrier) szembesülnek titokzatos, de nagyon is valós problémákkal. 
Egyikük bőrén vészjósló harapásnyomok jelennek meg, a másikat egy rémálomszerű prezentáció kellős közepén szó szerint elnyeli a föld, a harmadik pedig elhatározza, hogy visszaviszi megunt férjét a boltba, ahol annak idején beszerezte. A különféle akadályokkal birkózó nők életét az is formálja, miként tekintenek rájuk mások, de leginkább persze az, hogy ők maguk érzékelik-e a bennük rejlő erőt. 
A harminc novella őszinte képet mutat arról, milyen a mai világban nőnek lenni.

VÉLEMÉNYEM
Korábban már hangot adtam annak, hogy Cecelia Ahern korunk egyik kiemelkedő írója, ezt az álláspontomat pedig jelenleg is tartom. Legutóbb tavaly nyáron, a Lantmadár kapcsán találkoztam vele, most pedig rendhagyó módon egy novelláskötetet jelentetett meg, Üvöltés címmel.

Az Üvöltés azért is egyedi, mert ezúttal nem csupán egyetlen nő került a középpontba, hanem legalább harminc – és ez valójában még több, hiszen egy-egy novellában általában többen is megjelennek. A mágikus realizmus jegyében pedig egészen abszurd dogok történnek velük – akár bizonyos szólásokat (pl. „legombolyodik”) szó szerint értelmezve. Sőt, a könyv egyik plusz kreatív mozzanata éppen a novellák címében rejlik, ezek ugyanis mind egy-egy szólást, szófordulatot hordoznak magukban. 

Elmondom, elvégre is mit kapunk most az írónőtől: a szófordulatok megelevenedését, méghozzá a modern női társadalom életén keresztül. Ahogyan a Lantmadárban a hírességekkel kapcsolatban kaptunk társadalomkritikát, úgy most a nők helyzete áll porondon – méghozzá nemcsak szembesítő, hanem tanító jelleggel. Nem feltétlenül mondom, hogy ez a könyv feminista, hiszen férfiak számára is értékes mondandót hordoz magában. De az biztos, hogy nőként olvasva néha bevillan az isteni szikra, és könnyen elhagyja a szánkat egy „basszus!”, amikor rádöbbenünk, hogy ami az aktuális novella főszereplőjének egy-egy „butuska” (akár önmagára káros) tette, azt mi a gyakorlatban napi szinten űzzük, de olyan lazán, hogy észre sem vesszük. 

Mert igen: beállítják a feminizmust eredendően gonosznak, feleslegesnek, miközben még mindig ott tart a világ, hogy simán meghallok egy-egy „a nőknek a konyhában a helye” kaliberű megjegyzést, vagy férfiakat, akik arról panaszkodnak, hogy férfinak lenni milyen nehéz. Megragadnám az alkalmat, hogy elmondjam: nem. Érző emberi lénynek lenni nehéz. Nem nőnek, nem férfinak. Embernek. De ha választani kell, akkor számos országban sajnos éppen a nőknek nehezebb a helyzete. 

Az Üvöltés figyelemfelkeltő címe mellett a novellák sokszínűségét bemutató borítóval is büszkélkedhet (Instagram)

A legfontosabb viszont, hogy Ceceliának nem feltétlenül kell a harmadik világba utaztatnia minket ahhoz, hogy rávilágítson az általam is említett problémákra. Mert valóban: ha beismerjük, ha nem, sajnos érhet minket hátrány ma Magyarországon, csak mert nők vagyunk. Ezért pedig valóban az volna a legokosabb, ha összefognánk, ha elfogadnánk magunkat, és nem hagynánk, hogy a férfiak véleménye diktálja az életünk menetét. A könyvben erre utalóan is akad néhány példa.

Különösen hálás vagyok egyébként ezért a kötetért, mert segített emlékeztetni arra, hogy ki is vagyok és mit akarok elérni az életben – azok közé tartozom, aki mindig is örült annak, hogy nőnek született, és soha semmi pénzért nem kívántam volna az ellenkezőjét. Még ha nőnek lenni nem is fenékig tejfel, még ha sokszor a nők maguk ásnak gödröt a másiknak, akkor is. Mert erős vagyok, és megvan a magamhoz való eszem. Mert a saját hősömmé váltam. Mert sosem tekintettem hátrányként a női mivoltomra, de igen, elítéltem azt, aki máshogy bánt velem emiatt. Úgy gondolom, a hiba ezekben az esetekben nem bennem volt. 

Remélem, hogy ha elolvassátok ezt a könyvet, nektek is annyi erőt fog adni, mint nekem. Hogy segít majd átlendülni a nehézségeken, vagy éppen más döntéseket hozni – hogy ne érjük be a kevesebbel, ne hagyjuk elnyomni magunkat. Ne csak másokkal, magunkkal is legyünk türelmesek, és ami a legfontosabb: hogy szeressük, akik vagyunk. 

KÖSZÖNÖM A KÖNYVET AZ ATHENAEUM KIADÓNAK!

Utóirat: Szeretnék néhány zeneszámot ajánlani azoknak, akik pihenésként meghallgatnának egy-két motiváló dalt:
Katy Perry - Roar, Rise
Imagine Dragons - Believer

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése