„Az indiai szubkontinens roppant V-je olyan hely, ahol hemzsegnek a kisebb-nagyobb városok; ahol vannak sivatagok, hegyek, folyók és erdők. Ott a Gangesz, a Himalája, a tigrisek, az istenek! Szinte egy rajongó ámulatával meredtem a térképre, és csak arra gondoltam, hogy valahol e rengeteg csoda között ott rejtőzik az is, ahonnan jöttem: a szülőhelyem.”
INFORMÁCIÓKEredeti cím: A Long Way Home / Lion
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Megjelenés: 2017. február 6.
Oldalak száma: 288
Nyelv: magyar
Fordító: Babits Péter
Kötéstípus: puhatáblás
ISBN: 9789632936383
RENDELD MEG ITT!
FÜLSZÖVEG
Mi történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül. Volt otthona, most nincs semmije. Mit várhat az emberektől, az érzéketlen tömegtől? Vajon túl lehet élni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek elé az élet állítja őt? Hogy juthat el egy kisfiú Indiából Ausztráliába? Képes lesz új életet kezdeni? Találkozhat még valaha az édesanyjával? Megtudhatja egyáltalán, hol élte le élete első öt évét? Vajon ki lehet az igazi oroszlán? Saroo Brierley valós története a kitartásról, az önfeláldozásról és a hitről.
VÉLEMÉNYEM
A filmes díjszezonnak köszönhetően figyeltem fel az Oroszlán című filmre, bár csak akkor jöttem rá, hogy igaz történet alapján készült, amikor az év eleji könyvmegjelenések közt megláttam a címét. Bár az előzetes megtekintésével vártam, amíg a könyv végére érek, azt hiszem, látatlanban is megállapíthatom, hogy aki valódi, hollywoodi csillogástól mentes, önmagában sokat adó történetre vágyik, inkább a regényt vegye a kezébe.
Már az előhangból kiderül, hogy memoárral van dolgunk: Szárú huszonöt év után tér vissza Indiába, miután a Google Earth segítségével felismerni vélte szülővárosát. Hogy valóban a megfelelő települést találta-e meg, hogy vér szerinti családja él-e még, nem tudhatja: úgy érzi, kapott egy lehetőséget, hogy visszatérjen a gyökereihez, hogy kideríthesse, mi történt azon az éjjelen huszonöt évvel korábban, amikor olyan távolra került otthonról. Egykori, ma már bedeszkázott lakhelyükhöz érve egy férfi szólítja meg, aki talán elvezeti az édesanyjához - hogy valóban így történik-e, egyelőre nyitott kérdés marad.
Ekkor visszarepülünk Szárú gyerekkorába, az indiai nyomor kellős közepébe: megtudjuk, hogy édesapja egy másik nőért hagyta ott négy gyermekét és a feleségét, amit muszlimként törvényesen megtehetett. Édesanyja, majd két idősebb fiútestvére is munkát vállaltak a megélhetésükért, mindhiába: az éhezés vált a legbiztosabb ponttá az apró család mindennapjaiban. Megdöbbentő, hogyan próbáltak élelemhez jutni a gyerekek, akik akár napokra is felügyelet nélkül maradtak, míg az anyjuk dolgozott. Mivel az oktatásért fizetni kellett, iskolába egyikük sem járt, ezért még anyanyelvüket, a hindit is csak hibásan tudták beszélni. Szárú legidősebb testvére, Guddu egy közeli városba járt dolgozni; a kisfiú ide kísérte el egy éjjel, amikor a vonaton elaludva Kalkuttába érkezett.
Bár új lakhelyén Szárút rengeteg megpróbáltatás érte, végül mégis jóra fordult a sorsa: miután otthona, Ginesztlaj semmit sem mondott a hatóságoknak, eltűntnek nyilvánították, ezzel pedig örökbe adhatóvá vált. Így került a Földgömb másik felére, Ausztráliába, ahol a tasmaniai Brierley házaspár fogadta örökbe. Szárú mindössze hat éves volt ekkor, így nem meglepő, hogy felnőve szívben-lélekben ausztrál és angol anyanyelvű lett. Csak egy valami hiányzott az életéből: múltjának lezárása, hogy teljes erejével a jövő felé fordulhasson.
 |
| Szárú örökbefogadó szüleivel 1987 végén. (Forrás) |
Ahogy korábban említettem, Szárút az internet segítette ebben: az ekkor még gyerekcipőben járó sávszélesség mellett órákig bújta a Google Earth műholdas felvételeit, hogy a gyerekkorától emlékei közt őrzött útvonalakra bukkanjon. Számomra bámulatos volt, mennyi erőt és energiát fektetett Szárú a keresésbe, sőt, maga a gondolat is elképesztő, hogy a modern technika nélkül ez az elveszett fiú talán sosem találja meg a családját. Azt hiszem, ilyenkor áll helyre az ember technikával szembeni bizalmatlansága: amikor az internet (különösen a Facebook, amely szintén fontos szerepet kapott a keresésben) nem elválaszt, hanem összeköt valakit szeretteivel.
Nagyon tetszett a regény stílusa, ahogy Szárú elbeszélésében mi is mellette sétálhattunk ezen a hosszú úton, a kalkuttai pályaudvar mocskától a hobarti életéig, a monitor előtt eltöltött óráktól a berampuri vonatállomásig. Szárú életének egyes állomásai ráadásul tökéletes összhangban szerepelnek a regényben, egyszer sem éreztem úgy, hogy a történet valamely része csak a helykitöltést szolgálná a kötetben. Külön tetszett, hogy örökbefogadó édesanyja, Sue családjának történelmét is leírta, a magyar olvasóknak ugyanis külön érdekesség, hogy Szárú fogadott nagymamája (akit ő maga is ismert) bizony magyar asszony volt.
 |
| Saroo Brierley és filmbeli megformálója, Dev Patel. (Forrás) |
Az ilyen hihetetlen emberi történeteknél gyakran megesik, hogy egy író eltúlozza az események jelentőségét, de itt ezzel sem volt gond: nincsenek hatásvadász jelenetek, a könnyeink nem a hamis csomagolás által keltett hatás, hanem a valódi érzelmek miatt keresnek az arcunkon menedéket. Külön kiemelendő a regény végén lévő térkép, amin Szárú útja jelölésre került, majd temérdek fotót kapunk illusztrációként: a Kalkuttában készült képektől az ausztrál mindennapokig, majd Szárú indiai utazásán készült felvételeket. Előrelapozni mégsem ajánlatos, azzal ugyanis csak magunknak rontjuk el az élményt. Higgyétek el, minden kiderül majd! Köztük az is, mi köze van mindennek az állatok királyához. Olvasmányos, szívszorító regény az Oroszlán: történet egy fiúról, aki rossz vonaton ugyan, de egy szebb élet felé tartott, és aki végül az internet segítségével talált haza. Ha úgy érzed, már elvesztetted a reményt, Neked ajánlom ezt a könyvet!
KÖSZÖNÖM A KÖNYVET AZ ATHENAEUM KIADÓNAK!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése